Hogyan méretezzem a szikkasztó mező nagyságát az esővízgyűjtő tartályhoz? ROTO és a RoGea szikkasztók

A szikkasztó mező méretezésének konkrét példáján keresztül mutatom be, hogyan lehet meghatározni a terület méretét egy esővízgyűjtő tartályhoz ROTO és RoGea rendszerekkel.

Lépés 1: Esővíz mennyiségének kiszámítása

Először is, számoljuk ki, hogy mennyi esővíz gyűjthető össze a tetőről. Ehhez használjuk a következő képletet:

Ahol:

  • V: összegyűjtött esővíz térfogata (m³),
  • A: tetőfelület nagysága (m²),
  • P: csapadék mennyisége (m, az éves átlagos csapadék milliméterben megadva, átváltva méterbe),
  • R: tetőfelület hatékonysági tényezője (kb. 0,8-0,9, attól függően, mennyire hatékonyan gyűjtődik össze a víz).

Például, ha van egy 150 m²-es tetőfelület, és az éves átlagos csapadék 700 mm (vagyis 0,7 m), akkor a következő értékeket kapjuk:

Ez azt jelenti, hogy évente körülbelül 89,25 m³ esővizet gyűjthetünk össze.

Lépés 2: A szikkasztó mező méretének kiszámítása

A szikkasztó mező méretének meghatározásához a talaj vízelnyelő képességét kell ismernünk. A talaj vízáteresztő képességét, vagyis a permeabilitást, általában mm/óra értékben adják meg.

Tegyük fel, hogy homokos talajjal van dolgunk, amely 100 mm/óra sebességgel képes elnyelni a vizet. Ha a rendszernek évente 89,25 m³ vizet kell elnyelnie, és figyelembe vesszük, hogy a nagyobb esőzések alkalmával a víz gyorsabban áramlik a rendszerbe, egy átlagos napi esőzés esetén például 25 mm eső hullhat egy nap alatt.

A napi esővízmennyiség:

Tegyük fel, hogy ezt az esőmennyiséget 6 óra alatt kell elnyelnie a talajnak:

Lépés 3: Biztonsági tényezők alkalmazása

A biztonsági tényező figyelembevételével javasolt a szikkasztó mező méretének növelése a váratlanul nagy csapadékok kezelésére. Tegyük fel, hogy 20%-os biztonsági tényezőt alkalmazunk:

 

Lépés 4: Rendszer specifikációk

A ROTO és RoGea rendszerek moduláris felépítésűek, így bővíthetők. A választott rendszertől és a talaj permeabilitásától függően érdemes a gyártó ajánlásait figyelembe venni a szikkasztó modulok kapacitására vonatkozóan.

Összefoglalás

Ebben a példában egy 150 m²-es tető esetén, homokos talajjal és 25 mm-es napi esővel a szikkasztó mező minimálisan 7,5 m² méretű lenne. A talaj típusa, a csapadékmennyiség, és a rendszer moduláris felépítése alapján könnyen alkalmazhatók a ROTO és RoGea rendszerek a helyi viszonyokra.

 

Amennyiben a szikkasztó mező elé egy ROTO esővízgyűjtő tartályt helyezünk, az esővizet először ebben tároljuk, majd a túlfolyó vizet a szikkasztó mezőbe vezetjük, hogy az lassan elszivárogjon a talajba. Ez a megoldás még hatékonyabb vízgazdálkodást biztosít, mivel a tartály segítségével először hasznosítjuk az esővizet, és csak a felesleg kerül elszivárogtatásra.

Kiegészített lépések:

Lépés 1: ROTO esővízgyűjtő tartály kapacitásának meghatározása

A tartály méretének kiválasztásánál figyelembe kell venni az esővíz felhasználásának célját (például öntözés, WC öblítés, mosás stb.). A tartály mérete az összegyűjthető vízmennyiség és a helyi vízfelhasználási igények alapján határozható meg.

Példa számítás:

Ha a tetőfelületünk 150 m², és éves szinten körülbelül 89,25 m³ (89 250 liter) esővizet tudunk összegyűjteni, akkor az öntözésre és egyéb felhasználásokra a következőképpen kell számolni.

Tegyük fel, hogy egy 5000 literes (5 m³) ROTO tartályt telepítünk. Ez a tartály képes összegyűjteni a kisebb esőzések teljes mennyiségét, és időszakos vízfelhasználásra tárolni. Az éves összes csapadékmennyiség (89 250 liter) nagyobb részét a tartályból felhasználhatjuk, de nagyobb esőzések alkalmával a felesleges vizet túlfolyó csatornákon keresztül a szikkasztó mezőbe vezetjük.

Lépés 2: A szikkasztó mező méretének átdolgozása

Mivel a tartály tárolja az esővizet, a szikkasztó mezőnek most már csak a túlfolyó víz kezelésére kell méretezettnek lennie. Így a mező kisebb lehet, mint ha közvetlenül a tetőről vezetnénk bele a vizet.

Feltételezve, hogy a tartály képes tárolni egy 25 mm-es közepes esőzést (3,75 m³ víz), csak a további mennyiséget kell szikkasztani. Ha a tartály megtelik, és egy nagyobb, például 50 mm-es esőzés következik be, akkor a túlfolyó mennyiség 50%-a (7,5 m³ – 5 m³ = 2,5 m³) fog a szikkasztó mezőbe kerülni.

A szikkasztó mező új méretének meghatározásához használhatjuk az előző képletet:

Ezután alkalmazzuk a biztonsági tényezőt:

Lépés 3: A rendszer működése

  1. Esővízgyűjtés: Az esővíz először a tetőről a ROTO tartályba gyűlik össze.
  2. Használat: A tartályban lévő vizet felhasználhatjuk öntözésre, háztartási felhasználásra stb.
  3. Túlfolyás kezelése: Amikor a tartály megtelik, a túlfolyó víz a szikkasztó mezőbe kerül, amely a felesleges vizet lassan visszajuttatja a talajba.

Összefoglalás

Egy ROTO esővízgyűjtő tartály beépítésével a szikkasztó mező tehermentesíthető, hiszen a tartályban tárolható a kisebb és közepes esőzésekből származó víz. A felesleges víz a túlfolyón keresztül kerül a szikkasztó mezőbe, így annak mérete kisebb lehet, mint tartály nélküli rendszerek esetén. A példában számított új méret alapján egy 5 m²-es szikkasztó mező elegendő lehet egy 5000 literes tartály mellé.

Ez a kombinált megoldás nemcsak gazdaságosabb, hanem fenntarthatóbb is, mivel az esővíz hasznosításával csökken a közműves vízigény, és a szikkasztó mező segítségével elkerülhető a víz túlfolyása és a talajerózió.

100m2 a tetőm, 0.9 hatékonyság és évente 1000mm csapadék.

Lépés 1: Összegyűjthető esővíz mennyisége

A tetőfelület 100 m², az éves átlagos csapadékmennyiség 1000 mm (azaz 1 m), a tető hatékonysága pedig 0,9. Az összegyűjthető esővíz mennyisége:

Ez azt jelenti, hogy évente 90 m³ esővizet tudsz összegyűjteni a tetőről.

Lépés 2: ROTO esővízgyűjtő tartály használata

Tegyük fel, hogy egy 5000 literes (5 m³) ROTO esővízgyűjtő tartályt telepítesz. Ha 50 mm csapadék hullik egyszerre, a tetőről összegyűjthető vízmennyiség:

Mivel a tartály 5 m³ kapacitású, ebben az esetben az összes esővizet képes tárolni, így nem lesz túlfolyás. Ha egy nagyobb esőzés történne, mondjuk 100 mm csapadékkal, akkor:

A tartály ebben az esetben csak 5 m³-t tud tárolni, így 4 m³ víz kerülne a szikkasztó mezőbe.

Lépés 3: A szikkasztó mező méretének meghatározása

Tegyük fel, hogy homokos talajjal dolgozunk, amely 100 mm/óra sebességgel képes elnyelni a vizet, és 6 órán keresztül történik a vízelvezetés. A túlfolyó vízmennyiség, amit a szikkasztó mezőnek kezelnie kell:

Biztonsági tényező alkalmazásával (20%):

Lépés 4: Szikkasztó mező tartály nélkül

Ha a tartály nélkül vezetnénk közvetlenül a vizet a szikkasztó mezőbe, akkor egy 100 mm-es esőzés során a 9 m³ víz kezelésére lenne szükség. A szikkasztó mező mérete ebben az esetben:

Biztonsági tényezővel:

Összefoglalás

  • Tartály használata esetén: A szikkasztó mező mérete 8 m².
  • Tartály nélkül: A szikkasztó mező mérete 18 m² lenne.

Tegyük fel, hogy 300m2 a tetőnk, az átlagos csapadék 500mm és 0.8 a tető hatékonysága.

Ebben az esetben kiszámoljuk, hogy mennyi esővizet lehet összegyűjteni a tetőről, majd meghatározzuk a szükséges szikkasztó mező méretét a ROTO esővízgyűjtő tartállyal és anélkül.

Lépés 1: Összegyűjthető esővíz mennyisége

A tetőfelület 300 m², az éves átlagos csapadékmennyiség 500 mm (vagyis 0,5 m), a tető hatékonysága pedig 0,8. Az összegyűjthető esővíz mennyisége:

Ez azt jelenti, hogy évente 120 m³ esővizet tudsz összegyűjteni a tetőről.

Lépés 2: ROTO esővízgyűjtő tartály használata

Tegyük fel, hogy egy 10 000 literes (10 m³) ROTO esővízgyűjtő tartályt telepítünk. Ez a tartály képes lesz tárolni a kisebb esőzéseket, és a felesleget a szikkasztó mezőbe juttatja túlfolyón keresztül.

Például, egy nagyobb esőzés esetén, ahol 50 mm csapadék hullik, a tetőről az alábbi vízmennyiség gyűlne össze:

Mivel a tartály kapacitása 10 m³, a túlfolyó vízmennyiség 2 m³ lesz, amit a szikkasztó mezőnek kell elnyelnie.

Lépés 3: A szikkasztó mező méretének meghatározása

Feltételezve, hogy homokos talajjal dolgozunk, amely 100 mm/óra sebességgel képes elnyelni a vizet, és a vízelnyelés 6 órán keresztül történik, a szükséges szikkasztó mező mérete:

Biztonsági tényező alkalmazásával (20%):

Lépés 4: Szikkasztó mező tartály nélkül

Ha a tartályt nem használjuk, és az összes esővizet közvetlenül a szikkasztó mezőbe vezetjük, akkor egy nagyobb esőzés esetén, mondjuk 50 mm-es esőzéskor, a következő vízmennyiséget kell kezelni:

Ennek megfelelően a szikkasztó mező mérete:

Biztonsági tényezővel:

Összefoglalás

  • Tartály használata esetén: A szikkasztó mező mérete 4 m².
  • Tartály nélkül: A szikkasztó mező mérete 24 m² lenne.

A ROTO esővízgyűjtő tartály jelentősen csökkenti a szikkasztó mező méretét, így gazdaságosabb és helytakarékosabb megoldást nyújt.